Amit a COVID 19-ről ma (2021.01.23.) tudni kell és érdemes
Dr.Schmidt László
Világszerte 96 218 601 a közölt betegek száma és 2 058 534-en haltak meg
Kórokozó: A koronavírusok lipid burokkal rendelkező, egyszálú RNS vírusok. A koronavírusok zoonozisok, képesek állatról emberre terjedni. Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán fertőzéseket és megbetegedések is előidézni. A 2019 végén Vuhanban kialakult tüdőgyulladás-járvány hátterében álló, egy újonnan kialakult vírus elnevezése 2020. február 12-től „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV2), az általa okozott megbetegedés a pedig „koronavírus-betegség 2019” (coronavirus disease 2019), melynek rövidített változata a COVID-19.
A fertőzés forrása: A kezdeti esetek zoonotikus (állateredetű) forrása jelenleg ismeretlen. Jelen járványban leggyakrabban a beteg, és a tünetmentes ember lehet a fertőző forrás.
A terjedés módja: az emberről-emberre történő terjedés jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal történik.
Lappangási idő:a jelenlegi adatok szerint általában 5-6 nap (1-14 nap)
A fertőzőképesség tartama : a tünetek megjelenését megelőző 1-2 napban kimutatható a vírus. A beteg a tünetek megjelenése előtti 48 órában már fertőző lehet. A tünetek megjelenését követően általában az 5-ik nap után a fertőzőképesség elhanyagolható.
Fontosabb tünetek: megbetegedés jellemzően lázzal (a betegek 88-93%-ánál), köhögéssel (59-82%), fáradékonysággal (44-70%), étvágytalansággal (40-84%), légszomjjal (31-40%), izomfájdalommal (11-35%) jár. Egyéb nem specifikus tünetek a torokfájás, orrdugulás, fejfájás, hasmenés, hányinger vagy hányás. A légúti tüneteket megelőzően fellépő, szagérzékelés elvesztéséről/zavaráról és ízérzékelés elvesztéséről/zavaráról (anosmia és ageusia), is beszámoltak. Emellett további tünet lehet a hidegrázás, kötőhártyagyulladás.
A COVID-19 megbetegedés leggyakrabban enyhe (40%) vagy közepesen súlyos (40%) formában zajlik. A megbetegedések 15%-a súlyos lefolyású. A betegek 5%-ánál alakulhat ki kritikus állapot, amikor légzési elégtelenség, szeptikus sokk, többszervi elégtelenség jelentkezik.
Légzőszervi szövődmények: tüdőfibrózis (hegesedés)
Kardiovaszkuláris szövődmények: előfordulhatnak: szívizomkárosodás, szívritmuszavar, cardiomyopathia és szívelégtelenség.
Mentális és neurológiai manifesztációkkal társulhat: delíriummal, encephalopathiával, agitációval, stroke-kal, meningo-encephalitisszel (agyhártyagyulladás), íz-és szagérzés csökkenéssel, zavartsággal, depresszióval és alvászavarral.
Coagulopathiáva (véralavadás- zavar) járhat különböző szervekben trombózist okozva, főleg vénás tromboembóliát, de artériás trombózist is leírtak.
Életveszélyes szövődményei lehetnek az akut tüdőembólia, akut koronária szindróma, akut stroke és a delírium.
Halálozás: az életkor előrehaladtéval nő a 60 éves kortól élesen emelkedve.
Rizikótényezők:
- Testsúlyfelesleg
- Cukorbetegség
- magas vérnyomás
- érbetegség
Post-COVID (utáni) állapot: elhúzódó fáradékonyság, kis terhelésre jelentkező fulladás, szapora szívverés
Hosszútávú szövődmények ?: még nem ismertek
Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?
A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani.
PCR típusú tesztek: a felső légutak nyálkahártyájából vett mintából magát a vírust, a vírus RNS-ét mutatják ki
A vérmintából dolgozó teszt nem magát a vírust, hanem a fertőzés hatására a szervezet által termelt antitesteket mutatja ki. A korai ellenanyag, az IgM a fertőzés után 5-9 nappal, a késői ellenanyag, az IgG pedig a fertőzés után 12-14 nappal válik kimutathatóvá.
A tesztek megbízhatósága: Egyik virológiai teszt sem 100 százalékos megbízhatóságú, ami azt jelenti, hogy időnként tévesen ad akár negatív, akár pozitív eredményt. A téves eredmény esélyét a tesztek megismétlésével lehet érdemben csökkenteni.
Miért veszélyes ennyire a COVID-19?
A fertőzés korai szakaszában a vírus képes félrevezetni a szervezetet. A koronavírus már féktelenül tombol tüdőnkben, a légutakban, de immunrendszerünk még azt hiszi, minden rendben van. „A vírus nagyon rafinált. Miközben az orrodban egy kész vírusgyár működik, te még teljesen jól érzed magad” – mondja, dr. Paul Lehner (University of Cambridge).
COVID 19 beteg otthoni ápolása:
Hasrafordulás !!!
Lázcsillapítás csak 38°C felett: paracetamol, metamizol (Algopyrin), ibuprofen
Köhögéscsillapítás: száraz esetben, köptetőt csak felülfertőződés esetén ha nem tudja kiköhögni
Vitaminok, nyomelemek: C-vitamin 2-3x 1 g, D vitamin 2000E/nap, B vitamin neurológiai tünetek esetén, szelén? cink?
Párásítás: NE!! Cseppfertőzés a vírus tovább él.
Illóolajok: NE!! Irritál.
Elkülönítés: lehetőség szerint külön fürdő, WC, vagy gyakori fertőtlenítés.
Szellőztetés : fontos!!!
Mosás: magas hőfokon + vasalás
Vérhígító: csak orvosi javaslatra, háziorvossal egyeztetni
Ágynyugalom: amennyi jól esik. HASRA- oldalra FEKTETNI !!
Legyakoribb szövődmény: atípusos mindenlebenyre kiterjedő pneumónia
Legjobban veszélyeztetettek:
- Túlsúlyos, 65 év felett, egyéb betegségek (diabetes, szív stb.)
- Immundeprimált betegek (tumoros, transzplantált, stb.)
Mentő hívása: Lehetőleg elötte háziorvossal konzultálni, de:
- Alacsony vérnyomás
- Neurológiai tünetek
- Nem csillapítható láz
- Fokozódó fáradékonyság
- Zavartság
esetén hívjunk mentőt!
Védőoltások:
Jelen ismereteink szerint a COVID 19 megbetegedés kezelésére egyértelműen hatásos, specifikus terápia nincs. A betegek panaszait számos tüneti és un. supportiv kezeléssel tudjuk enyhíteni.
A betegség megelőzésére és a járvány megfékezésére egyedül a védőoltások (vakcináció) áll rendelkezésünkre.
2020 nyara óta állnak rendelkezésre a különböző vakcinák, melyeket eleinte az un. 3 fázisú vizsgálatokra alkalmaztak, majd 2020 decemberben (dec.8. Anglia) kezdték meg a lakosság preventív oltását.
Miként működnek a jelenleg ismert Covid19 elleni vakcinák?
Jelenleg (2021.január 20) az USA-ban két vakcinát alkalmaznak:
- Az egyik a Pfizer/BioNTech (BNT162b2) által, a másik a
- Moderna (mRNA-1273 átal kifejlesztett vakcina.
Mindkettő egy új messenger RNS) mRNS) mechanizmuson keresztül fejti ki hatását.
Ezekben a vakcinákban az mRNS utasításokat tartalmaz a sars-cov-2 tüske fehérje előállítására– A vakcina beadását követően a macrophagok (falósejtek) felfalják a mRNS-eket a beadás helyén s elindítanak egy immunválaszt mely hasonlóan működik mint egy fertőzésnél. Ezután a szervezetben lévő enzimek lebontják és megsemmisítik az mRNS-t. így nincs élő vírus a szervezetünkben, és nem jut genetikai anyag a sejtmagba
Sokan kétkednek a vakcina hatásosságáról, mondván „túl gyorsan állították elő”- de a tudósok már évtizedek óta dolgoznak a mRNS-sel, ez a technológia már régóta ismert.
- A pekingi székhelyű biogyógyszerészeti vállalat (Sinovac) terméke az „inaktivált” vakcina, a CoronaVac. Ez a védőoltás elölt vírusrészecskéket tartalmaz, ezek segítségével készíti fel a vírussal szembeni harcra a szervezet immunrendszerét. A CoronaVac a vakcinák hagyományosabb módszerét képviseli, amit sikerrel alkalmaznak sok jól ismert védőoltásban, mint pl. a veszettség, tetanusz stb. elleniben is. A Sinovac termékének egyik fő előnye elvileg, hogy 2-8 Celsius-fokon, egyszerű hűtőszekrényben is tárolható
- Sinopharm Két COVID-19 elleni vakcinát fejleszt a Sinopharm állami vállalat – ezek a Sinovac védőoltásához hasonló alapelven működnek, inaktivált vírust tartalmazó vakcinák.
- Az Oxford-vakcina Az Oxfordi Egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben ne tudjon teljesen kifejlődni.
- az orosz Szputnyik V egy vektorvakcina. Vagyis egy adenovírusba teszik bele a genetikai információját a koronavírusnak. Alkalmazása során egy szaporodásra, károkozásra alkalmatlan „vivő”, adenovírus génjét viszik be a szervezetbe. A testünk ennek segítségével legyártja a vírusfehérjét, amit memorizál a szervezetünk, s ez az immunmemória aktivizálódik, ha megtámadja a szervezetet a koronavírus. Így alakul ki a védettségünk.
Az ilyen típusú, évtizedek óta kutatott és széles körben használt oltóanyagok jelentős előnye, hogy stabilak, gyártásuk és szállításuk könnyű, és normál, 2-8 fok közötti hűtőszekrény-hőmérsékleten tárolhatók.
Magyarországon engedélyezett vakcinák:
- Pfizer/BioNTech
- Moderna
- Az Oxford-vakcina
- Szputnyik V
A vakcinák beadásának kontraindikációja:
- Az oltás vivőanyagával szemben ismert allergiás reakció (ilyenkor a második oltást nem kaphatják meg.
- Magyarországon a terhes és szoptató anyák (USA-ban engedélyezett)
- Akut gyulladásos megbetegedések esetén csak a gyulladás megszűntével adható
Minden más esetben ( immungyengített betegek, transzplantáltak, tumoros betegek), autóimmun-, endokrin megbetegedések esetén is javasolt a védőoltás beadása.
Mit tudunk a Vakcinák hatásosságáról?
A Pfizer/Bio NTech és a Moderna vakcinát tízezres populációkon tesztelték, s a COVID 19 fertőzést 95%-ban akadályozták meg a placebo injekciókkal szemben.
További részletek még érdekessé teszik az eredményeket a./ vakcinák nem csak a fertőzéseket csökkentették, de a COVID 19 által okozott egyéb súlyos betegségek gyakoriságát is
.b./ a vizsgálatok során bevont emberek az USA teljes lakkosságát jellemezték, kor, faj, lakhely, stb szerint.
c/ bár mindkét vakcinánál két oltást alkalmaztak, megfigyelték, hogy az első oltás után 10-14 nappal fennáll már egy bizonyos védettség is.
A CoronaVac vakcina: Törökországban, Indonéziában zajló, utolsó stádiumban lévő vizsgálatok időközi (interim) adatai azt mutatják, hogy a vakcina 91,25%, illetve 65,3% hatásosságu.
A Sinopharm vakcina december 30-án jelentette be, hogy a vakcina fázis 3 vizsgálata 79%-os hatásosságot mutatott. Egyesült Arab Emirátusok szakemberei, miután ott nemrégiben jóváhagyták ezt a vakcinát, 86%-os hatásosságról nyilatkoztak
Szputnyik V vakcina :a nagymintás vizsgálatokkal kapcsolatban előzetesen egy 91,4 százalékos hatékonysági számot közölt a fejlesztő intézet (több mint 22 ezer fő beoltása után), de egyelőre az eredményeket nem publikálták hivatalosan.
Oxford vakcina: az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagának hatékonysága a vizsgálati eredmények alapján átlagosan meghaladja a 70 százalékot, de alkalmazási technikáktól függően elérheti a 90 százalékot.
Mennyi ideig hatásos a védőoltás.?
Mivel az első oltásokat és a vizsgálatokat 2020 nyarán kezdték meg,- egyelőre nincsenek hosszútávú adataink.
Covid-19 betegségen átesettek: kezdeti ismeretek szerint 6 hónapig nem kell oltani őket, védettek. A rendelkezésre álló oltóanyagot inkább a népesség átoltására használják fel.
Szükséges-e az emlékeztető oltás beadása?
Mi a célszerű irányelv? A beérkező vakcina felét tartalékolva garantálni azt, hogy biztosan meglegyen a második dózis az erre váróknak, vagy azonnal felhasználni az egész készletet, hogy minél több legyen – az első adag védelme révén – az azonos időben immunizált egyén a társadalomban?
- a gyártók, ragaszkodnak az eredeti oltási sémához.
- A kanadai COVID-19 immunizációs bizottság tagja úgy látja, ez az álláspont változóban van, mivel az eredmények azt mutatják, már az első adag is stabil, megbízható védelmet nyújt rövid távon a COVID-19 ellen.
- A brit hatóságok egy ’keverd és passzítsd össze’ próbával keresik a választ. „Abból az ötletből indulunk ki, hogy a védelmet szolgáló immunválasz erejét maximalizálni lehet” A két vakcinánál csak a beadási módszer hasonló, fajtájuk nem azonos, és nem együttes beadásra szánták. Lehet, hogy együttműködve kétféle előnyt hoznak: a jó sejtes válasz (AstraZeneca) mellé, jó antitestválaszt (Pfizer) adhatnak a vírus ellen.
Ma Magyarországon a 21 nap múlva beadott második oltás az engedélyezett eljárásrend.
Vajon a vakcinák megakadályozzák-e a vírus átvitelét a beoltott egyénekről.?
Számos eddigi vizsgálat alapján tudjuk, hogy a, COVID 19-el fertőzött egyének 40 %-a tünetmentes, de vírussal megfertőzhet másokat. Addig amíg nem tudjuk biztosan, hogy a vakcinák a tünetmentes vírusfertőzést is megakadályozzák, mindenképpen fontos az egyéb rendszabályok (maszk, csoportosulás,kézmosás, stb.) szigorú betartása.
Izraeli kutatások azt mutatják, hogy a Pfizer által készített vakcina nemcsak az oltottakat védi meg a betegségtől, hanem azt is segít megelőzni, hogy a már beoltott emberek továbbadják a betegséget másoknak.
Feltehetően ez a hatás a többi vakcina esetében is fennáll,- de erre még nincsenek adatok.
JAVASLATOM:
Aki teheti oltassa be magát. Feltehetően előbb utóbb kötelező lesz az oltás (mint annyi más fertőző betegség esetén), vagy az oltottak mentesülni fognak bizonyos korlátozó intézkedések alól.
Aki viszont nem oltatja be magát- ne hirdesse, mert a bizonytalanok befolyásolása miatt felelős azok esetleges COVID betegségéért
Pécs 2021.01.23.