Erdélyi kirándulásunk 2022

 

ERDÉLY 2022.július 3-július 9. 

Július 03.

Indulás Novro parkoló 06.00-kor. Minden jelentkező ott volt, így időben indultunk. Rövid pihenők után az első megálló: 

Nagyvárad:

Bihar megye székhelye, magyarok 24.5 %. 200 000 lakosú város. I.László püspökséget szervezett.X.sz-ban már vár állt, ekkor épült a bazilika is. Ide szállították I.László holttestét, sírja zarándokhellyé vált. 1241-ben a tatárok lerombolták a várost. Szokás volt, hogy a magyar királyok koronázás után elzarándokoltak I. László sírjához.

Sz.László templom: Erdély legnagyobb barokk temploma. Barokk stílus, falait cararrai márvány borítja. Szt Lászó alapította, 1116-ban ide temették. A török uralom idején teljesen elpusztult, 1780-ban kezdték az új templom építését. 1991-ben II.János Pál pápa basilica minor rangra emelte. 3 hajós belső tér, gazdag barokk díszítés. Főbejárat mellett királyi csatabárd szobra, mellyel a história szerint László vizet fakasztott egy sziklából. Előtte szt.László szobra, ami eredetileg a főtéren állt, de 1923-ban a román hatóságok elbontották és helyébe Ferdinánd király szobrát emelték.  A templom falán tábla: Nagyvárad hívői 45 éve mentette meg a templomot a kommunista rezsim által jóváhagyott lebontástól. A templom mellett a püspöki palota. 

Főtér:  a közepén Ferdinánd király szobra. A kezdetekben a legtöbb épület 1 emeletes volt, egyik leghíresebb épülete a Fekete Sas palota és szálló. 1714-ben épült a Sas fogadó. Eredetileg földszintes volt, korábban a városháza is itt működött. A XIX.sz-ban bővült egy emelettel. Szecesszió stílusjegyeivel, ólomüveges passzázs, a fekete sast ábrázoló ólomüveg ablakkal.  Bevásárló árkád, éttermek, butikok.

Fekete Sas szálló mellett a Grand Hotel szálló impozáns épülete. Eredetileg lakóháznak épült, földszintjén kávéház, itt ismerte meg Ady Adélt, vagy Lédát. A főtéren a szállóval szemben a városháza, a toronnyalA szállón keresztül mentünk ki a Republicii sétáló utcára, itt is szecessziós, barokk, klasszikus épületek sora.

A nagy melegben egy park mellett sétáltunk át a zsinagógához. Nagyvárad lakosságának egykor 30 %-a volt zsidó. A városban 29 zsinagóga állt. 1890-ben épült, az egyetlen működő zsinagóga a városban. A zsidók száma jelentősen csökkent (II.VH, Románia eladta a zsidókat Izraelnek, a svábokat Németországnak.) Eklektikus stílus, mór elemekkel. A bejáratnál márványtábla, rajta a holokauszt áldozatai. Középen a földszinten tóraolvasó. Idegenvezetőnk elvitt a főtér melletti utcában lévő  szép polgári házakhoz, polgári iskolához.Vissza a nagy melegben a buszhoz, sör vétel, majd indulás a szállásunkhoz, amely egy gyönyörű zöldövezeti, több házból álló épületegyüttes, központi étteremmel. Mindegyik házban 2 szoba külön WC, fürdő, mi Katival és Ágotával egy házban, mellettünk Lajosék. A verandán népi faragású és díszítésű pad, el is énekeltük többször a „ kiültek a vénasszonyok a padra ” nótát. Az étteremben pálinkával fogadtak a házigazdák, Emese és férje Levente, akiket Mexikói útjukon ismertek meg Cilusék, Weidinger Antiékkal.Mi Katiékkal és Lajosékkal ( Tám Laci volt a szobatársa, aki diaporámás vetítéssel készült bemutatni Baranyát ) ültünk egy asztalnál, nagyon finom vacsorát kaptunk.

  1. nap Július 4.

Korai indulással, bőséges reggeli után indultunk Segesvárra. Már reggel csatlakozott hozzánk a közelben lakó Gyöngyi idegenvezető, aki végig az út melletti falvak, folyók történetét ismertette. A nagy meleg miatt sörrel föltankolva indultunk városnézésre. Segesvár a szász szék központja. Európa legjobban megőrzött középkori városközpontja világörökség. A város a 12-14. századig királyi város. A vár piacán fejeztek le 26 lázongó székelyt. Itt választottak meg több erdélyi fejedelmet. Híres a kézműipara. A 35 C-ban baktattunk fel a várhoz, idegenvezetőnkkel. A bejáratnál mesélt a vár történetéről. A 12 sz-ban kezdték építeni a szászok, több évszázadon keresztül fontos kereskedelmi központ.

Itt született Drakula ( Vlad Tepes ) aki ezreket húzatott karóba. ( Paulra gondoltam a szülőházánál ) Itt, illetve a közelben zajlott az 1849-es ( júl. 31. ) az un. segesvári csata ( Bem, Petőfi ). 1141-ben II.Géza szászokat telepített ide, favárát ekkor kezdték építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután fokozatosan falakkal és tornyokkal épült be  a várhegy felső része. A vártemplom 12.sz-ban épült. A vár bejáratánál óratorony, ez a 14.sz-ban készült. Híres zenélő óráján a 12 apostol ezüst szobra jár körbe (ez a város jelképe)

A vártemplom mellett ma is működő iskola a diákok minden nap 300 lépcsőn jutottak fel. ( diáklépcsőnek nevezik, ma csak !! 175 )  A lépcsősort fával fedték be.  Nos Helguccal a 35 fokban nekikapaszkodtunk, útközben egy kis bolt előtt festőállvány egy festőt ábrázoló bábuval ( mellé álltam fényképeszkedni ) A tulaj invitált, nézzük meg portékáit, a helyi és a közeli népművészek alkotásait. Mondtuk, kevés az időnk, ha visszajöttünk a várnézésből és lesz időnk ( 2 – kor volt a találkozó ) benézünk. A kimerítő 170 lépcső megtétele után feljutottunk a várba ( a víz folyt rólunk ) ahol találkoztunk Lajossal. Együtt néztük a dombra telepített temetőt, a 14 toronyból még ma is 9 áll, ezeket a tornyokat védő céhekről nevezték el ( kovácsok, szabók, cipészek tornya )

Miután leértünk a lépcsősoron, eljutottunk a festők boltjához, volt még 15 percünk, így betértünk, ahol helyi festők, képzőművészek állították ki portékáikat, emléktárgyaikat. Árultak itt kerámiát, faemléktárgyakat, lekvárokat. Guci és Lajos is „ kezdtek „ nézni „vásárfiát” a gyerekeknek, én, miután már 2 óra volt és késésben voltunk, időnként kirohantam a sarokra, ahol láttam, mindenki ránk vár. De így láthattak az utastársak, mindjárt jövünk a közelben vagyunk és sürgettem őket válasszanak valamit. A vétel után Lajos lemaradt direkt, hogy ő legyen az utolsó ( imádom a pasit, milyen figyelmes !!!)

Segesvár után ( újabb sör feltankolásával ) Fehéregyházára mentünk a Petőfi múzeumba. A kertben Petőfi szobra. Idegenvezetőnk elmesélte Petőfinek a csatában játszott szerepét. ( nem fogadott szót Bemnek, mindig 1 katonát kellett mellé rendelni, egy kocsira felkapaszkodva akart minél közelebb kerülni a csatához) Segesvári csataként került a köztudatba, de inkább Fehéregyházán volt a csata, amikor az oroszok nyertek. (Petőfi holttestét nem találták meg.) A Petőfi múzeumban életének részleteivel, a csata menetével ismerkedtünk, majd a szóbeszéd alapján feltételezett sírját is megnéztük és a vaspánttal megtámasztott körtefát, ahol utolsó versét írta.

Újabb sör vételezés után indultunk Székelykeresztúrra – ahol egy parkban elfogyasztottuk Emeséék által készített szendvics ebédet és eközben megnéztük a parkban felállított paravánokon Petőfi utolsó napjainak történetét. Itt volt egy táblán a felirat: „ legendai sír” A városhoz tartozó Timafalvi temetőben áll Petőfi legendai sírja. Felirata: 1849. júli 31- 1902.okt.25. A két dátum Petőfi eltűnésének és a legendai sír felállításának napja. ( Egy Lázár Márton nevű tiszt vak szolgája állította, hogy a sebesült tiszt Petőfi Sándor volt ) A tiszt reggelre meghalt és ő a szolgája segítségével temette el Petőfit a kertjében )

Az elfogyasztott ebéd után irány Kőrispatak  a szalmakalap múzeum. 10 éve nyitott meg, az udvaron útjelző táblák, akik ott jártak tábla jelzi, milyen messze van lakóhelyük a múzeumtól. bemutatták, hogyan fonnak szalmaszálból különböző fonatokat, és ebből különböző tárgyakat. Szőcs Lajos ismertette, aki maga is állít elő tárgyakat ( var ) és még két hölgy hogy készül a „7-es „ és a „ repce” fonat, a fonatokból pedig az emléktárgy. Az országban viselt kalaptípusok, hogy viselte a fiatal, öreg, nős, nőtlen a kalapot. Az udvaron kőgyűjtemény, eredeti állapotukban, formátumokban a vízből kiszedett kövek.

Bözödújfalú: mintája annak, hogyan tüntettek el falvakat a „ románosítás” céljának érdekében. Egy kopjafákkal tele lévő kertből néztünk először a tó egy szegletére. Gyöngyi ismertette a különböző kopjafákon lévő minták jelzését ( férfi, nő, fiatal, öreg, férjes stb.) Ahogy Gyöngyi elmondta, a házak értékének töredékét kapták a lakosok és az „ árvizek megelőzése és elhárítása „ érdekében egy víztározó kiépítésével magyarázták a falu elárasztását vízzel. A román falurombolás jelképe lett. 1994-ben a falu a két templomával teljesen víz alá került. Egy felduzzasztott ( 10 m magas gáttal védett ) víztározó öntötte el a falut, utoljára a templom adta meg magát és dőlt össze. Most hatalmas üdülőket, házakat láttunk, fürdőzőket, vitorlásokat a tó partján, Nyaranta kedvelt üdülőhely 1,84 km2, átlagos mélysége 10 m. Csak menetközben tudtunk fényképeket készíteni a hatalmas tóról, szegény Lajost állandóan kértük a különböző telefonokon csináljon képeket.( ő ült azon az oldalon, ahonnan látni lehetett a tavat )

Erdőszentgyörgy: Rhédei palota

A kastélyt 1663-ban építették. A régi kastély nagyobb és szebb volt a jelenleginél. A család döntött úgy a XIX.sz.elején, hogy lebontja a régit és újat épít helyette.  1885-ig volt a Rhédeyeké, akkor halt meg Alexander von Würtemberg. Idegenvezetőnk ismertette, hogy a Rhédey család rokonságban van az angol királyi családdal. Claudia unokája Viktoria királynő, akinek férje a német Gotta névről lemondott, mert ilyen nevű ágyúkkal lőtték Londont felvették a Windsori palota nevét és így lett az uralkodói család neve Windsor család. Egy teremben a brit uralkodó család képei ( még a szemük is mozgott ) és a Rhédey családdal mai napig fennálló rokoni kapcsolatot ismertette. Ott volt Charles, Diana képe és az utolsó kép Wilmos herceg Katalin és gyermekeik ( György, Sarolta, Lajos ) Meghan és Harry. Megnéztük a korabeli bútorokat, fegyvereket. Férje katonatisztként sokat volt távol. Claudia 3 gyermekével, terhesen férje után utazott Stájerországba. Útközben a hintó felborult ő megsérült és sérülten másnap lóra ült, hogy férjét meglátogassa. A 8 órás lovaglás és sérülés miatt gyermekét elvesztette és ő maga is pár nap múlva meghalt. Végrendeletében Erdőszentgyörgyre kérte temetni testét. Alexander szívét kivétette preparátumként egy üvegben ( vörös lepellel letakarva ) íróasztalán tartotta és halálát követően szívét koporsójába tették.

A Rhédey palota után idegenvezetőnk elvitt Bodor Péter által készített zenélő kút megtekintéséhez.A marosvásárhelyi református kollégiumban tanult, nagy rajztehetség volt. A Zeyk család támogatásával Bécsben tanult gépészmérnöknek, gyakorlati ismereteket szerzett órás és lakatos mesterségben. Marosvásárhelyen házának udvarán vidámpark szerű szórakozóhelyet létesített ( körhinta, csúzda ) Egyik fő alkotása a marosvásárhelyi zenélő kút. A kupolához 400 kg rezet használtak. A kupolán 6 óránként kilencven fokot elforduló Apollón szobor volt, miközben egy dallam szólt. 1911-ig állt a kút, 1936-ban Pesten a Margitszigeten készült el a rekonstrukciója. Bodor Pétert később hírhedt pénzhamisítóként is ismerték. 10 Ft-os bankókat hamisított, amiért később halálra ítélték.A teremben modernkori festők kiállítása volt, egy Datu Victor nevű festőnek egész jó képei voltak

A Rédhey kastély kápolnájának és Claudia temetkezési helyének megtekintése. Egy fakazettás régi templomban a Rhédey család címere, egy lapon lerajzolva a családfa egészen William és Harryval bezárólag.Vissza szálláshelyünkre, ahol a vacsorát megelőzően a Csipán családi pálinkafőzde mutatta be termékeit.
Kb. 8 féle pálinkát ismertetett, utána kóstoló. Én csak a barack és szilvapálinkára gyúrtam a többit egy közös pohárba öntöttük, a megmaradtakkal együtt. A barack pálinkájuk fantasztikus vettem 2.5 l barack pálinkát. A vacsora nagyon jó hangulatban telt, nagyon finomakat főzött a szakács, kértük jöjjön ki, a teljes személyzet nagy tapsot kapott.

3.nap július 5. 

Reggeli után felmentünk a nyárádszentlászlói templomhoz. Egy erős kaptatón kellett feljutni. Egy unitárius templom. Első írásos emléke 1332-ből szerepel. A reformáció előtt katolikus, az unitárius egyház a XVI.sz-ban jelent meg, Sügér János nekik ajándékozta a templomot és a hozzá tartozó földeket. A Ny-i oldalon lévő csúcsíves ajtón – erős főmeghajtással- jutottunk be. Belső falain eredeti freskók és egy tábla, amely hirdette a vallásszabadság 450 éves évfordulóját, mint Erdély a vallásszabadság földjét. A tornya a XIV.sz-ban épült, egyesek felmásztak rá, gyönyörű kilátásról meséltek. Gyöngyi idegenvezetőnk Marosvásárhely felé ismertette a mostani viszonyokat, a magyarok helyzetét, az útközben elhaladt falvak, tájegységek, folyók nevét.  

Marosvásárhely a  művelődési, kereskedelmi oktatási központ ( Gyöngyvér ide járt egyetemre ) Maros megye székhelye. 215.000 lakosa van, Erdély 6. legnagyobb városa. Itt él a legtöbb magyar  Romániában, 1992-ben még 52 % volt, a demográfiai hanyatlás miatt  ( kivándorlás. öregedés  ) ma már ( 2011 ) kisebbségben van a magyarság. Az első kiváltságot, még Mátyás király adta, majd vásáros kiváltságot is kapott. 1601-ben a császári zsoldosok felégették, ekkor merült fel az igény egy vár megépítésére, ekkor kapta meg a „ szabad királyi város „ címet. Bolyaiak városa, itt töltötte élete nagy részét a két zseniális matematikus, Bolyai Farkas és János. A Teleki Téka egy ma is működő könyvtár, olvasótermei, rendezvényei nyitva állnak az érdeklődők előtt. Teleki Sámuel alapította 1802-ben. Ő Erdély kancellárja volt, aki nemcsak gazdag, de rendkívül művelt is volt. Vagyona egy részét könyvek megvásárlására fordította, mintegy 40.000 könyvvel alapította meg a könyvtárat. A könyvtár sok ősnyomtatványt, régi könyvet, könyvritkaságot őriz. Idegenvezetőnk elmondta, hogy feleségének is saját könyvtára volt, mintegy 2000 darab, ezt felesége halálát követően a könyvtárhoz csatolta. Értékesek a bibliai gyűjtemény, latin ls héber nyelvű kiadásokat láttunk, itt van kiállytva két példányban a vizsolyi biblia, a latin nyelvű kézírásos biblia, a 13 állam által alapított USA Alapokmány. A könyvtárt követően átmentünk a Bolyai kiállító terembe is, ahol megismerkedtünk az életükkel, tudományos munkáikkal is. Belépéskor rögtön Bordy András a „ két Bolyai „ festménye fogadott. Fennmaradt tárgyi emlékek láthatók a Bolyai emlékszobában. Bolyai Farkas aki azonnal kitűnt tehetségével, több nyelven ( latin, görög, héber, angol, német, francia, román, ) beszélt. fejben osztott, szorzott 13-14 jegyű számokat. Göttingeni tanulmányai során találkozott Gaussal, aki nagy hatással volt rá. Fiát ő maga tanította, aki az egyik leghíresebb magyar matematikus, ahogy mondta idegenvezetőnk a „geometria Kopernikusza” Bécsben tanult hadmérnökként végzett.

A múzeum megtekintését követően Gyöngyvéréktől elváltunk, és Gyöngyivel városnézésre indultunk.  Először felmentünk a 40 fokban a várba ( még jó hogy esőt, hideget jósoltak, csak mekeg cuccom volt, Gucitól kaptam egy bermudát, az volt rajtam 3 napig ).Útközben megálltunk Bolyai Farkas és János szobra mellett.

A vár  a belváros északi szélén fekszik, helyén Báthory István erdélyi vajda várkastélyának romjai voltak. 1492-ben építették, de a  belső épületeket a törökök lerombolták. 1602-ben ismét elkezdték építeni a bástyákat és 10 méteres falakat. A várat akkor egy árok vette körül A céhek vállalták a bástyák megépítését, ezek a mai napig őrzik az építtetők mesterségét. ( vargák, kádárok, mészárosok, szabók bástyája ). A várban a református vártemplom, a 14.sz-ban a ferencesek építették, 1557-ben a reformátusok tulajdonába került. A bejárati kapu ( mint a jáki templom bejárata ) „Jöjjetek hozzám mindnyájan „ felirat hívja az embereket. Az ólomüveg ablakokon Rákóczi arca, orgonája híres. A vártemplom előtt virág és veteményes ágyások.

A Kultúrpalota felé útközben elmentünk Bernády György volt polgármester szobra mellet, az ő ideje alatt fejlődött a város, neki köszönhetően alakult ki a szecessziós városkép. Az ő irányításával parcellázták fel a várost, rendezték a vár környékét, közparkot hoztak létre, csatornáztak, aszfaltozták az utcákat. A kultúrpalota felé menet elhaladtunk az ortodox templom mellett

Kultúrpalota 1911 és 1913 közt épült, szecessziós stílusú építészet remekműve a tető Zsolnay vörös, fehér és kék színű cserepekkel fedett. Idegenvezető ismertette a történetét, a belső tereket, a hatalmas ólomüveg ablakok a magyar történelem és magyar mondákat jelenítik meg. Hangverseny/színházterme 800 fő befogadására alkalmas.  Bartók Béla is adott koncertet. Leghíresebb terme a tükör terem, a helyiség két végét velencei tükrök zárják ami megnagyobbítja a termet.  A négy félkupola ablakain magyar írók Kazinczy, Kemény Zsigmond  arcképei. A lépcsőházban elhelyezett ólomüveg ablakain Petőfi, Kossuth, arcképe. ( A harmadik emeleten képzőművészeti kiállítást láttunk. Sajnos nem lehetett fényképezni, így csak emlékeinkben maradhatott meg.

Nyomát  Marosvásárhely után értük el a falut, megnéztük a Moniat remete által épített kápolnára épített templomot, amely román stílusban épült, a korabeli freskók még láthatóak. A templom történetét a helyi református lelkész ismertette. Elmondta, hogy a templom a falu 3 utcájának metszéspontjában épült, a 3 vonal jelentése: földön vízen, égen. 800 éve nem változott az alakja. a 13. sz-tól a 16. sz. közepéig katolikus templom volt Klet- Nyugat tájolású. A falu a reformáció hatására a 16.sz.közepén protestáns lett. Csak az elmúlt 20 évben kezdték felfedezni. A kazettás mennyezet 1725-ből van, a templom előtti harangláb az 1730-as években készült. Később unitárius egyház lett, melynek lényege az egyszerűség, ezért lemeszelték a falakat, nem kell pap se, hogy az Istennél közbenjárjon, közvetlen kapcsolatot vall az Isten és ember között. Ezt követően visszatértünk szálláshelyünkre, ahol Tám László diaporámás vetítést tartott a környéken élő lakóknak nagy sikere volt A  helyi kultúrkör nekünk adott előadást. Vidám volt a hangulat a kórusvezető és egyik tagja asztalunkhoz ült, együtt vacsoráztunk, nagyon fínom töltött káposztát.

4.nap. július 6. 

Reggel esőre ébredtünk. Gyöngyi idegenvezető már vár ránk. Nyárádszereda volt az első megálló, az 1860-ig Marosszék székhelye volt. Egykori mezőváros. A buszból láttuk Bocskai István mellszobrát, de az eső miatt nem tudtnk róla fényképet készíteni. meglátigattuk a református templomot, Az oltárképen Mária. 

Mikháza volt a következő állomás. Gyöngyike elmondta, hogy ez a katolikusok „Szentföldje” Itt épült fel a ferences templom és kolostor, amely a 17. sz-ban épült. A kriptában Erdély nemes családjának tagjai nyugszanak. A templom búcsújáró hely lett, mint Csíksomlyó. A lakosság ¾-e magyar. A templom bejáratánál Páduai Szent Antal üzenete arról, hogy  Szent Ferenc követőinek térítése következtében a környező falvak áttértek a katolikus hitre és nevezték a környéket „Szent Földnek”.

Esőben indultunk tovább Parajdra a sóbányába. Parajd a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A sóbányák már a rómaiak idejében is működtek. Fantasztikus tömeg, de a bányába szállítás flott volt, a következő buszjárat már vitt is minket a bányába. Több száz lépcső vezetett le. Kaptunk másfél órát Helguccal bejártuk a helyeket, ahol piknikeztek, pingpongoztak, volt kötélmászásra lehetőség, játszótér, ( a homokozó só ) hinta, templom. A termek falai, a járótér márvány mintázatúak.

Parajd után irány Szováta fürdés a Mogyorósi tóban. A vízben feloldódott só miatt a felszíntől lefelé melegszik. helguc egy ismerősével az esőben kint maradt gyalog kerülte meg a tavakat, mi bementünk fürdeni. Valóben a víz kicsit hűvös volt, mikor bementünk, de ha úszással felkeveredett, mindjárt melegebb lett. Így én Lajos nyomában úsztam, ő felmelegítette a vizet előttem. Jó órás úszás után mentünk a búszhoz,

Meglátogattuk dr Madaras Sándor néprajzi gyűjteményét Torboszlón. Dr Madaras Sándor idegsebész, aki egész életében gyűjtötte a régiségeket, járta a vásárokat, hagyatékokat. A megkínált pálinka elfogyasztása mellett elmondta életútját, hogyan lett orvos ( az első a családban ) Elmondta, hogy a ház, amit megvásárolt egy düledező pajta volt, benőve embermagasságú fűvel. 2 és fél hektáros terület közepén állt a ház,  szomszéd nincs, őzek, szarvasok, medvék járnak. A csend és a nyugalom fogta meg, mert mint orvos, a napi munkája után erre volt szüksége. Az első ekéről, még nem tudta, hogy eke, de megvette. Az egyik szobában hímzett ágyterítők, párnák, faliszőnyegek, a másikban csodálatos bőrszékek, faragott asztallal, a harmadikban a falak beborítva palacsintasütőkkel, habverőkkel, a gerendákon tányérok felfüggesztve, a polcokon korsók, a lépcsőfeljárókon keleti szőnyegek, az emeleten, kulcsok, balták, vasalók, ollók. Nagyon klassz volt. 

Megálltunk Korondon, ahol többen bevásároltak szőtteseket, terítőket, én Kálmánnak egy pihenőtálat, amiben főzés közben a kóstoló kanalat lehet pihentetni. Lajost egy  szép abroszra rábeszéltük.

5.nap Július 7.

Szekkefürdőnél a Mini Erdély felé először meglátogattuk Tamási Áron sírját. Ezt követően mentünk a Mini Erdélyhez, amely az erdélyi kastélyok és fontosabb épületek, városok mini változatát mutatja, ( mint a Minimundus ) Több, mint 60 erdélyi történelmi épület és középkori vár makettjét mutatja be. ( csak a fontosabbak: Brassói fellegvár, Fogarasi vár, Vajdahunyadi vár, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Zichy kastély, Bethlen kastély stb.) A maketteket a székelykeresztúri Vajda Domonkos készítette el és Németh Hajnal festette. A parkban ment a székely mini gőzös si, rajta egy ember, mintha óvodás méretű székben ülne.

Szelykefürdő  neve szorosan összefügg Orbán Balázs nevével, akit ide temettek el. Meglátogattuk Orbán Balázs sírját és emlékhelyét egy kopjafás féldomborműves síremléknél, Orbán Balázs bronz arcképével. A székelykapu múzeumon keresztül jutottunk fel, az udvarhelyszéki kapuk között mentünk fel. 10 kapu sorakozik a Borvízoldalban, az első székelykapu Orbán Balázs kapuja. A síremléken Orbán Balázs arcképe.

Az eső elállt, amikor eljutottunk a Madarasi Hargita megmászására. Egy nagyon szép szálló állt a tövében, ahonnan csodálatos kép tárult elénk. Mivel előzőleg nagy eső volt, a hegyről lejövők mondták eléggé sáros az út. A korábbi eső és napsütés következtében szivárvány is volt. A hegymászás alatt érdekes növények, virágok, a hegytetőn csodás kilátás, lerakott magyar , erdélyi zászlók. lefelé eleredt az eső, egyre jobban esett, csúszott a talaj, de épségben átázva leértünk.

Csíkmadarasi szállásunkhoz érve ismét szakadt az eső. Ennek ellenére az udvaron házigazdánk a „rezes bandájával „ a szakadó esőben játszott népdalokat, közben a pálinka kínálás meg nem állt, egyesek az esőkabátban táncra perdültek. Helguc egy száll trikóban videózta őket, bőrig ázott, meg is lett az eredménye, utána nagyon köhögött. ( azt hitte  covidos, de szerencsére negatív volt )  Az eső után gyönyörű szivárvány, csodás megérkezés. Mi Helgával és Katiékkal kaptunk egy 2 x 2 ágyas szobát, népi faragású bútorokkal, külön fürdővel. nagyon szépen, ízlésesen volt berendezve. Bőséges, finom vacsora, pálinkával a háziak borával, közben a zenekar játszott, a hangulat ragyogó.

6.nap július 8.

Szállásadónk Levente volt az idegenvezetőnk aznap, aki tanárként dolgozott, felesége nagyapjáé volt a malom, amit „ államosítottak „ de ezután nem volt liszt a faluban, mert nem működött visszavásárolhatta és mint malom működött. Felesége örökölte a malmot  és ebből építkeztek, gyarapodtak a mostani fantasztikus szintre. Információkat adott az útvonalon látottakról. Gyimesháza és Mádéfalva közötti vasútépítésről mesélt kb 150 műszaki létesítményt kellett építeni a hegyek/ völgyek miatt. Behtlen Gábor fejedelemsége alatt volt Erdély Európában meghatározott szerepű nemcsak gazdaságilag, de katonailag is. Több, mint 20 évig volt fejedelem, ez alatt volt Erdély aranykora. Ezt követően a török és osztrák hatalmak közt ingadozott felváltva, sokszor tatárok raboltak ( török buzdításra, hogy ne szegjék meg a szerződést ) az osztrákoknak messze volt megvédeni Erdélyt. A 17.sz-ban az osztrákok fennhatóságát kérték, akkor az osztrákok a határvédelmet osztrák katonai ellenőrzéshez kötötték, ami nem tetszett sokaknak. Mária Terézia Bukov nevű tábornokot nevezett ki vezetőnek, aki kemény kezű volt, hogy rendet tegyen a székelyek közt. 1764.januárban Vízkereszt napján a székely kapitányok értekezletet akartak tartani Csíkmadéfalván civilben nem fegyverben. Bukov 50 ágyúval és 150 katonával éjjel lőtte a falut. Sok civil, és gyerek halt meg. Ez félelmet is keltett ezért sokan elmentek a moldvai csángó falvakba. Ennek emlékére állítottak egy emléket a 200 székely vértanú emlékére.

Ezt követően mentünk a Mikó várba, ahol egy idegenvezető a Mikó vár történetét, majd a Csiky Székely Múzeum kiállítását ismertette. A Mikó Vár  késő reneszánsz kori, szabályos alapbeosztású várkastély. Építője után kapta a nevét. Hidvégi Mikó Ferenc főkapitány volt, Bethlen Gábor tanácsosa volt, építtetett magának egy lakóházat. A várat 1623-ban kezdték építeni főúri kastélynak. Az épület maga vár, de várkastélyként használta. meg volt a 4 bástya, de nem volt erődítménye. Halálát követő 1 éven belül egyetlen fia is meghalt, kezdődött az oldalági öröklés , nem volt pénzük befejezni az építkezést elköltöztek, a várat itt hagyták. 1661-ben a törökök felégették. Újjáépítése a 18.sz-ban kaszárnyának, a Habsburg csapatok állomásoztak itt.  1848-tól a magyar, majd a román hadsereg használta.  1970-től üzemel, mint a Csiky Székely Múzeum. A gyűjtemény régészeti, néprajzi tárgyból, régi könyvekből levéltári és numizmatikai tételekből, ékszerek, fegyverek kiállítása. Láttunk népi hagyomány alapján készített bútorokat, ruhákat, amelyek megmutatták milyen tehetős a család. Minél hosszabb volt, annál gazdagabb. A leggazdagabb lány viselhetett csak piros csizmát. A szoknyában a kék azt jelentette, hogy csiky a lány, a barna szín, hogy van szántóföldjük, minél szélesebb a csík annál több a szántó/erdő. ha a zöld is ott van, akkor erdővel is rendelkeznek. A lila csík, hogy a családból apáca, vagy pap került ki. Minél idősebb lett valaki, annál jobban tünt el a piros a ruhából, 40 évesen már feketét viseltek. A Mikó Vár nagyon érdekes kiállítása volt a Barabási Albert, László a BarabásiLab alapította kiállítás, amely a koronavírus – járvány előtt már próbálta megérteni, hogyan terjednek a vírusok. A csapat különböző mobil telefon társaságok adatait elemezte, ennek időbeli és térbeli terjedését ismertette a Vírusok sorozat, fényképekkel azok értékelésével. A mobiltelefon vírus terjedését vizsgálva következtetéseket vontak le. Különböző fénykép felvételeken mutatta be a vírusok terjedését. Egy másik termeben bemutatták Nepomuki Szent János szobrának restaurálási lépéseit, a csíksomlyói nyomda első kiadványát,, a nyomdagépet, kézisajtót.

Ezt követően folytattuk utunkat Csíksomlyóra  a kegytemplomhoz és a mellette lévő fűvészkerthez. A kegytemplom a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye, története a 15.sz-ig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le e ferencesek, a templomot Sarlós Boldogasszonytiszteletére szentelték fel, ez ma is a templom búcsúnapja. A törökök az eredeti templomot felgyújtották, az ide menekült embereket megölték. Az új templomot 1804-ben kezdték építeni, a homlokzaton Mária szobor. 1948-ban basilica minor rangot kapott. Barokk templom, a színes üvegablakok Csehországban készültek. ( szt József,Kapisztán János, Szent Klára) Mária kegyszobra oldalán  Szent István és Szent László. A Szűz Máriát és a Kis Jézust ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. Hársfából faragták, 2.27 m magas, alkotója nem ismert. A kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja. Többen felmentünk megsimogatni a kegyszobor lábát ( már egészen fényes ), az arcon lévő sérülést egy török vezér a kardjával okozta, mikor nem tudta elvinni. 2019-ben Ferenc Pápa celebrálta a Csíksomlyón bemutatott Szentmisét, egy vitrinben egy rózsafűzér, amit a pápa ajándékozott, az evangéliumos könyv, püspöksüveg, amit használt. A legsportosabbak végig mentek a kálvárián ( jó meredek volt )

A kegytemplom után átmentünk a fűvészkertbe. A vezető ismertette hogy alakultak ( nevelőotthoni gyerekek vannak elhelyezve ) korábban 300 gyereket zsúfoltak be a 42 férőhelyre. Nem vegyeskorosztályú gyerekek, csak kamaszokkal, fiatalkorúakkal foglalkoznak. Az óvodás kortól a 8.osztályig más intézményekben vannak a gyerekek. Déván volt lehetőség, de ez messze volt a gyerekek szüleitől, rokonaitól. A hadsereg kiköltözése után rettenetes állapotban volt. Böjti csaba járt el, hogy ebből gyerekotthon legyen. Kezdetben nagy ellenállás a falu lakosai részéről, féltek a betörésektől, lopásoktól, mert a gyerekek éhségükben loptak. Böjte Csaba 13 évvel ezelőtt  felkérte a vezetésre, nagyon nem akarta, de egy éjjel meggondolta magát. A házban sok olyan gyerek van, akit a szüleik elhagytak, vagy 4. fokú rokonság sincs. Célja volt, hogy elfogadtassa a gyerekeket és cél, hogy visszakerüljenek a szülőkhöz.  Nagyon szigorú napirend van. A szükséges kerti munkákat egy táblára írják és önkéntesen lehet jelentkezni Egyre több diák jelentkezik. Végig mentünk a kerten, az egyes ágyásokat ismertette. ( rozmaring , boldogasszony kenyere Különböző szobrok jelmondatokkal ( pl a munka udvara, az öröm udvara , a keresztények segítőjének udvara ) Utána bolt, az általuk termesztett szárított fűszernövények teák voltak megvásárolhatók, én is vettem Csombort.

Bevásárlást követően a busznál várt egy autóval Gyöngyvér által szervezett vásáros, aki portékáit árulta különböző italok, zselék, gyógyfüvek. Szerintem Gyöngyvér és Helga vette a legtöbbet, én is vettem valami izomgyulladás elleni krémet ( még nem használtam )

Haza érkezvén búcsúvacsora várt bennünket, a helyi „ zenekarral „ pálinka, bor, sör. Együtt énekeltünk, táncoltunk a zenekarral, nagyon jó volt a hangulat. A szállásadónk feleségének születésnapja volt, Laciék vettek egy szép sálat, ezt kapta a csapattól ajándékba.

7.nap. Július 07. 

Korai kelés fél 9-kor már a cuccok a buszban reggeli után, mindenki időben ott volt, hogy korán érkezzünk haza. tervezve volt, hogy felvesszük a Nyárádszentlászlón maradt Borgulya Ágiékat. El is jutottunk Madarasig, ahol a gépjárművezető problémát észlelt a busszal, ( ez már korábban is megjelent, csak egy új alkatrész nem passzolt, ezért a régit kellett megjavítani.) levente azonnak a helyszínen volt, kerített egy szerelőt, elvitték az alkatrészt. Mintegy 3 órás szünet volt szerencsére egy Tesconál, igy WC, bevásárlási lehetőség adott volt. Javítás után felvettük Ágiékat aztán már probléma nélkül, kis megállókkal, viszonylag későn érkeztünk haza.

Köszönjük Schmidt Laci a szuper szervezést, programot, ellátást.